A Csákánydoroszlói Civil Szervezet Közhasznú Egyesület története

 

Kányádi Sándor úgy fogalmazta meg, hogy vannak vidékek, ahol csak úgy lehet megmaradni, ha megfogjuk egymás kezét. Kelet-Európában, ahol Hrabal szerint kijózanodni sem érdemes, ez a gondolat többszörösen érvényes. A tevékeny emberek önkéntes szerveződése, a vágy hogy központi vezetés hiányában, mi magunk oldjuk meg a problémáinkat, egy logikus lépés, természetes reakció. Baráti társaságoktól, polgári körökön át, egészen társadalmi szervezetekig, ez vezérli a tevékeny embereket. Gondoljunk a Hangya mozgalmakra, vagy bármilyen más szervezetre, ahol emberek munkaórákat nem számolva tettek a közösségért.

Egy igazi demokratikus állam nem lehet ott mindenhol, nem tud megoldani minden problémát. Teret kell engednie a civileknek, azaz saját polgárainak, akiknek önkéntessége, és nonprofit szerepvállalása egy ígéretet jelent igazságos, korrupciótól mentes megoldásra.
Az ezredforduló után, az állami és európai uniós pályázatok, illetve az átgondolt civilpolitika megszámlálhatatlanul sok olyan szerveződést hívott életre, melyek átvették az állam szerepét, olyan területeken ahol nem tud, vagy nem akar eleget tenni, mint társadalmi illetve szociális problémák megoldásában, falu- és örökségvédelemben, vagy humánerőforrás képzésében.
Ezeknek a kezdeményezéseknek sarkalatos részei a vidéki, nagyközségi, vagy egészen apró falusi szervezetek.

Társadalmunk változása, a késői urbanizálódás, és a központosítás miatt, érezhetővé vált hogy az ország vezetése gyakorta nem érzi feladatának, az igazi vidék, azaz a falvak feletti gondviselést. Szinte minden faluban mely nem egy nagyobb város agglomerációjába tartozik probléma a népesség elöregedése, illetve fogyása, ezzel összefüggően a fiatalok elvándorlása, ami magával hozza az elérhető szolgáltatások, és a munkahelyek számának csökkenését. A távolság a városoktól, a gyengülő oktatás, a lehetőségek látszólagos hiánya megfojtja a magányos kezdeményezéseket. Az adóbevételek központosított elosztása, gyakorta kényelmetlen, sőt mondjuk ki, gyakran igazságtalan megoldás a községeknek. Ezen kívül, természetesen minden falu egyedi, ezért szükséges lokális megoldást találni, ami a helyi embereken alapul.

Csákánydoroszló esetében, az ezredforduló után hasonló problémákkal néztünk szembe. A stagnáló népesség, illetve az ingázók magas száma nem adott lehetőséget gyakori kulturális programokra, nem alakulhattak ki tartós közösségek. A környező falusi iskolák bezárása, megnövelte a helyi iskola fenntartásának költségeit, amely olyan terhet rótt az önkormányzatra, ami lehetetlenné tette a falu fejlesztését, illetve feleslegesen nagy kockázatot jelentettek volna bizonyos beruházások. A környező falvakban megalakult egyesületek, szervezetek hatására, azok példája alapján alakult meg 2005-ben a Csákánydoroszló Civil Szervezet Közhasznú Egyesület, egy jobb és élhető faluért.

Kezdetekben legfőbb célunk a falu életének fellendítése volt. A közösség újrateremtése.
Remekül példázza a szervezet elgondolását, a legelső kezdeményezés a Csákánydoroszlói Téli Civil fesztivál, amely a falubeli szerveződéseknek volt remek szemléje felvonultatva a helyi művészeket, előadókat. Megjelent ismét a hagyományőrzés, a régi szokások felelevenítése, mint a rönkhúzás, vagy májusfa állítás, és a szüreti felvonulás. A helyi népszokások ugyanis egyedi ízükkel, remek közösségteremtő erővel bírnak. A színes népviselet, a dalok, a közös éneklés és mulatás, hogy megszerveznek egy addig a faluban nem látott méretű és súlyú rendezvényt, hogy képesek alkotni saját erőből, talán a legfontosabb egy ilyen közösség életében.
Ez volt az alapja a később fejlődésnek.

A projektek egyre nagyobbak, egyre fantáziadúsabbak, időben távolabbra és távolabbra lettek tervezve. Indokolt, és természetes volt az érzés hogy, felhelyezték végre a falut a térképre. A szervezet kinyújtotta kezét a külvilág felé, szomszéd- és testvérfalvakkal, illetve az ottani szervezettekkel épített ki kapcsolatokat, tanult tőlük, kirándulásokat szervezett látogatásukra.
Megindult az egykori Magyarbükkös szellemfalu feltárása, ami megalapozta kapcsolatunkat a határ túlsó oldalán. Szintén komoly fegyvertényünk a helyi Művelődési ház alkalmassá tétele rendezvények lebonyolítása, ezenkívül a szervezet pénzéből épített szabadtéri színpad és kemence.
Fontos szerepet tölt be a szervezet a községbe újonnan vagy később visszaköltözők integrálásában,ez az egyik olyan társaság, ahol beléphetnek a helyi körforgásba. Számukra fontosak a családias rendezvények; ha néhány tucat ember közösen főz, vagy kirándulni, túrázni indul, mert ott kapcsolatokat illetve barátságokat köthetnek.

Hatéves működése alatt a szervezet milliókat nyert pályázati pénzekben. Megszámlálhatatlanul sok munkaórát dolgoztak önkénteseink. Évente 4-5 komoly tömegeket megmozgató rendezvényt tartunk, illetve több kisebb összejövetelt. A pályzatírásunk folyamatos, közhasznú célokért folyik. Szervezünk oktatásokat, közmunkákat, kirándulásokat. Rendelkezünk saját raktárral, közeljövőben célunk egy saját iroda, illetve pályázatíró foglalkoztatása.
Az elkövetkező években cél Magyarbükkösön egy emlékpark alapítása. Ezen kívül az elhagyott határőrlaktanya hasznosítása, azaz renoválása, majd erdei iskolaként, közösségi helyként való működtetése. Remek kapcsolatot tartunk fent, több határon túli szervezettel -legyen szó bármelyik határról, – amiket továbbra is ápolni szeretnénk, és következő szintre juttatni. A saját falunkat sem felejtettük el, folytatjuk munkánkat a közösség érdekében, hogy Csákánydoroszló minden szempontból élhető maradjon.

^ Tetejére

Minden jog fenntartva. Facebook, Picasa, Email.

A weboldal támogatások nélkül, ingyen készült.

WeloveWeb.hu